Az építőanyag-szállítás bábeli zűrzavara
A német régész, Koldewey 1899-ben kezdte meg Bábel tornyának kiásását. Csapata hét méter vastagságú vályogtéglafalat tárt fel, aztán egy másik még szélesebbet. Az építőanyag-szállítás, törmelék eltávolítása után tárult eléjük a világ egyik legnagyobb városerődítménye. A falra egymástól 50 méter távolságra őrtornyokat építettek, a becslések szerint a külső falra 250, a belső falra 360 került. A komplexum középpontjában állt Bábel tornya, Hérodotosz szerint négyszögű építmény két sztadion hosszú oldalakkal (400 méter), s nyolc emelettel. A legfelső szinten állt a főisten szentélye. Bizonyos, hogy ókori mértékkel mérve forradalmi fuvarozás, építőanyag-szállítás, áruszállítás valósult meg. A Talmud szerint egy álló évig tartott, amíg a kőművesek felvitték a téglát a tetejére. Akik látták a gigantikus tornyot, el sem tudták képzelni, hogy miként húzták fel. Így született meg a legenda.
Így nem gond az építőanyag-szállítás
A mítosz szerint az emberiség rettegett az újabb özönvíztől, ezért a magas torony tetejéről baltákkal, csákányokkal lecsapolták volna az „égi vizeket”, hogy soha többé nem következhessen be a katasztrófa. Mózes könyve úgy beszéli el a történetet, hogy a Teremtővel kívántak dacolni az építők, s bálványimádás céljára is szolgált a gigantikus tornyuk. A véreskezű uralkodó, Nimród tervét valósították meg. Az építőanyag-szállítás, felhúzás elképzelhetetlen mennyiségű munkaerőt követelt: a Biblia szerint 600 ezren dolgoztak itt. Se darus autó, se platós teherautó, se billencs nem állt rendelkezésükre, csak egyszerű eszközök, de a létszám így is kivételesen túlzónak tűnik. A nagy sürgés-forgás, meg a pogány istenekhez intézett fohászok feldühítették az Urat, s összezavarta a nyelvüket, hogy soha többé nem vetemedhessenek ilyen gonosz tettre. Akár bizonyíték is lehetne, hogy Bábel tornya az asszír-sumér, mexikói, tanzániai, botswanai és nepáli mondavilágban is szerepel.
Épülget a torony, de sehol egy darus autó?
Az építőanyag-szállítás, fuvarozás oroszlánrészét valószínűleg a nagy folyamok segítségével oldották meg. Sokan a multikulturalizmust, a népek és vallások keveredését elítélő példázatot látnak a történetben. Tagadhatatlan, hogy Babilon jelképpé vált. No, nem az évtizedekkel ezelőtt népszerű kreatív Babylon építőjátékra gondolok! Abban még egy darus autó összerakása sem volt megvalósíthatatlan a színes golyókból és rudakból. A reformáció idején már az emberi gőg, mindenhatóság büntetésének szimbólumaként tekintettek a mítoszra.
Ajjaj, tökéletes építőanyag-szállítás ide vagy oda, ennek már annyi
A 16. századi németalföldi festőzseni, idősebb Pieter Bruegel kedvenc témája volt Bábel tornya, három festményén is megjelenítette. Nála az építmény a római Colosseumra emlékeztet, amely a keresztények üldözésére is szolgált. A háttérben az aranykorát élő Antwerpen látható: pezsgő kereskedelmi élet, gazdagság, luxus. Az építőanyag-szállítás és a fuvarozás is hozzátartozik a tájhoz, a világ minden tájáról érkeznek idegen kereskedők, új vallási csoportok, kézművesek és művészek. A város lakossága néhány évtized alatt megduplázódott, ismeretlen nyelvek, szokások, felekezetek terjedtek el. A piktor úgy véli a gőgös magamutogatás, önzés, kapzsiság, önhittség, erkölcsi romlás tragédiába taszítja az emberiséget. A vásznon erős sziklára helyezte Bábel tornyát, ám az építkezés befejezetlen, az alkotmány labilis, megbillent az egyensúlya. Ezen már a gyorsuló építőanyag-szállítás, számtalan munkás és állvány sem tud változtatni. A vállalkozás lehetetlenségét sugallja. Rejtett üzenete: miért hiszi azt az emberiség, hogy mindenek felett áll, s legyőzheti a Teremtőt és a természetet? Vagy ahogy az Omega együttes megfogalmazza dalában: „Ha nem lesz ember, harcol a gép-Egymással szemben buta igék. Mire vársz, új Babylon épül!”