KCR daru bérlés győr és környékén

Platós Teherautó Kárpátaljai Határvadászoknak

Platós teherautó kárpátaljai határvadászoknak

A német hadvezetés 1940 végén arra kérte a magyar hadügyek irányítóit, hogy Kárpátalján erős védelmi rendszert építsenek ki. Cserében ígéretet tettek számos platós teherautó, továbbá korszerű fegyverek: tábori lövegek, harckocsik, repülőgépek biztosítására. Ebben az időpontban Hitler és Sztálin hivatalosan szövetségesek voltak, dübörgött a német-szovjet áruszállítás, mégis keveseknek lehetett kétsége, hogy a két nagyhatalom nem fér meg egy csárdában. A magas- és középhegység, szűk, folyók által vájt völgyek, sűrű ősfenyvesekből álló erdők, zord klíma ideálissá tették a terepet védelemre. A titokban megépítendő erődrendszer az Árpád-vonal elnevezést kapta, hogy a honfoglalás dicső pillanataira emlékeztesse a nemzetet.

KCR daru bérlés győr és környékén

platós teherautó roncsa az erdőben-talán világháborús relikvia?

Persze kérdéses, hogy a 80-90 platós teherautó, személygépkocsik, szekerek nyüzsgését, a mintegy 35 ezer munkás lázas tevékenységét, az építőanyag-szállítás felpörgését hogyan tudták elleplezni Kárpátalján. A fuvarozás nagyobbik részét vasút segítségével oldották meg, de helyieket is be kellett vonni a munkálatokba, a hatalmas kőtömbök, sziklák nagyszámú robbanómestert igényeltek. A monumentális készülődés nem nagyon kerülhette el a szovjetek figyelmét.  1940-1944 között csaknem 200 millió pengőt fordítottak az Árpád-vonal kiépítésére. Ne feledjük, hogy 1938-as árfolyamon 1 pengő 4,4 amerikai dollárt ért! A mérnökök, munkavezetők, szakemberek, platós teherautó, gépkocsi vezetői szép pénzt tehettek zsebre, a fuvarozás is jól jövedelmezett. Még a kubikusok sem panaszkodhattak: óránként 1 pengő 30 fillért kereshettek.

Győr-Moson-Sopron építőanyag szállítás

Az erődrendszer valójában egyáltalán nem nevezhető összefüggő, hézagmentesen záró vonalnak, inkább a terepviszonyokat kihasználó védelmi rendszernek, amely a járható utakat szigetelte el, az ország belseje felé tartó folyó- és patakvölgyeket oltalmazta. A völgyzárak rendszerint 15-25 bunkerből álltak. A felpörgő építőanyag-szállítás felverte az erdők csendjét, a rengeteg platós teherautó szorgosan hordta a szükséges betont, acélt, s más anyagokat. A bunkerek általában nem rendelkeztek lőrésekkel, csak az állomány és fegyverzetük megóvására szolgáltak. Mélyen a föld alá épültek, 60-100 cm vastag födémmel, amelyre álcázásul földréteg is került. Alaposan megvasalt falaikban 220 kg szilárdságú betonnak kellett lennie. A bunkerekhez csatlakoztak a futóárkok, amelyek a tüzelőállásokhoz vezettek. A sok platós teherautó által szállított építőanyag segítségével alakították ki őket. A hegyoldalban egymás fölött helyezkedtek el, emeletes tűzrendszert képezve. Föld alá süllyesztve vezetési pontok és segélyhelyek is rejtőztek. A völgyzárakban a járható utakat elaknásították, kettős vasbeton sorompókkal, 1 négyzetméter alapterületű vasbetonból készült gúlákkal (harckocsiakasztó prizmákkal) tették áthatolhatatlanná. A prizmákat 3-4 sorban rakták le, gondosan lealapozták. A fuvarozás mindent biztosított az erődszázadok megerősítéséhez. Az átlagos gyalogszázadhoz képest sokkal több sorozatlövő fegyverrel, aknavetővel, gránátvetővel rendelkeztek, páncéltörő felszerelést is kaptak. A védelem gerincét négy fő csomópont alkotta: az Uzsoki-, Vereckei-, Tatár-, Toronyai-hágók. Az első három helyszínre a néhány platós teherautó is fel tudott kapaszkodni, ha úgy adódott. Az építőanyag-szállítás ezért nem jelentett gondot.

Északnyugatról délkeletre, a Keleti-Beszkidektől a Berecki-havasokig légvonalban több mint 600 km hosszan komoly völgyzáró erődök épültek ki Malomrét, Vezérszállás, Volóc, Ökörmező, Felsőszinevér, Alsókalocsa, Királymező, Oroszmokra, Kőrösmező, Rahó, Tiszabogdány, Vasér, Havasmező, Borsa, Óradna, Kisilva, Nagyilva, Maros-borgó, Gyergyótölgyes, Borszék, Palotailva, Gyegyóbékás, Gyimes-felsőlok, Kászonújfalu, Sepsibükszád, Úz-völgy és Ojtoz területén. Az erődszázadok mögött 5-10 km-re a határvadász-zászlóalj védőkörlete húzódott. Az első 1. hegyidandár és a 8. határvadász-dandár biztosította az Árpád-vonalat, ennek érdekében gépkocsikkal, járművekkel is ellátták őket, néhány platós teherautó is az állománynál maradt.

A szovjet haderő közeledése miatt 1944 elején előretolt védőövezetként kiépült a Hunyadi- és a Szent László-állás is. Céljuk a támadók lelassítása, veszteségeik megnövelése volt. A 4. Ukrán Front 1944 augusztusa és októbere között három nagyszabású támadást indított az Árpád-vonal ellen, ám képtelen volt áttörni. Románia átállása miatt azonban meg tudták kerülni a Kárpátokat délről, a fenyegető átkaroló hadművelet a védelmi rendszer kiürítésére kényszerítette a magyar csapatokat. A vonal még romjaiban is impozáns látvány, s tőlünk keletre ismét dörögnek a fegyverek. A fuvarozás,  építőanyag-.szállítás összpontosítása, továbbá rengeteg platós teherautó, kcr, billencs bevetésével Ukrajna és Románia akár újjá is építhetné. De egy 21. századi háborúban vajon milyen haszna lenne?