A legfurcsább áruszállítás

Senki sem lepődik meg azon, ha a fuvarozás során kamion vagy önrakodós teherautó papírral van megrakva.

Ám mit szólnánk ahhoz, ha bankjegyek, pénzérmék jelentenék az egyedi terhet? Az áruszállítás a pénzre is vonatkozhat, különösképpen akkor, ha már nem fizetőeszköznek tekintik.

Ha áruszállítás, akkor Mercedes?

Idén január elsején Horvátország is csatlakozott az euróövezethez. A kéthetes átmeneti időszakban mintegy 500 millió bankjegyet válthatott be a lakosság. És a rengeteg kuna máris bekerült az áruszállítás körforgásába! Ha az összes bankót begyűjtötték volna, akkor sok darus teherautó segítségével egymásra pakolva 50 db 1-1 km magas oszlopot emelhetnének a pénz istenének a tiszteletére. A speciális fuvarozás számos kamion, horvát katonai platós teherautó feladata. A bankjegyeket összezúzás után papír- és kartonhulladékkal keverik, bálázzák, majd papíralapanyagként újrahasznosítják. A fémpénzeket a hadsereg különleges raktáraiban tárolják 54 hónapig. A számítások szerint az áruszállítás közben 5600 tonnányi kunaérmét kell megmozgatni, önrakodós teherautó által célba juttatni! Persze sejthető, hogy a lakosság sokat eltesz majd emlékbe. Megdöbbentő módon januárban már 2600 tonna beérkezett. Nagyjából 5 év múlva beolvasztják az ötvözeteket, melyeket másodlagos nyersanyagként az építőipar fog felhasználni.

Áruszállítás vár a kunahalomra

A horvát példa egyáltalán nem egyedülálló. A forgalomból kivont bankjegyek, érmék ritkán végzik a szemétdombon a 20. században, az áruszállítás kelendő cikkei. Persze megtörtént az is, hogy Magyarországon a teljesen elértéktelenedett pengő halmait unott arcú utcaseprők takarították el. Nálunk 2008-ban vonták ki az 1 és 2 Ft-os érméket. Az egyforintosok rézből, nikkelből és cinkből készültek, 2 grammot nyomtak; nagyobb testvérük 3 grammot, rézből és nikkelből olvasztották. A fuvarozás első körében 60 kamion és néhány platós kisteherautó „sürgölődött”, de kcr daru is besegített. Ugyanis a nemzetközi trendekkel szemben- lényegesen több- egy év alatt a forgalomban lévő 1 Ft-osok 24, míg a 2 Ft-osok 36 %-a érkezett be. Valószínűleg a horvát áruszállítás sem volt felkészülve arra, hogy hetek alatt ilyen óriási mennyiségű kunaérme áramlik vissza!

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A forgalomból kivont magyar fémpénzeket nemzetközi pályázat útján értékesítették, két részletben. Az első körben 1350 tonna érme került a célkeresztbe, majd újabb öt év begyűjtést követően, 2013-ban már csak 115 tonna. A 6 kamion helyett a feladatot akár néhány tucat 3,5 tonnás teherautó-bérlés által is megoldhatták volna. Ekkora mennyiség az áruszállítás számára nem jelentett kihívást. Vajon mi lett a sorsa legkisebb pénzérméinknek? A beolvasztás után tengerjáró hajók gigantikus lapátjainak alapanyagaként hasznosították őket újra. Tehát a pénz nem vész el, csak átalakul, s ezúttal nem a pénzmosásra céloztunk!

Az áruszállítás akkor sem kihívás, ha fémpénz lesz az áru

Habár, az is eszünkbe juthatna! A legenda szerint a szervezett bűnözés atyja, Al Capone volt az első, aki a „piszkos” pénzt mosodák révén fehérítette ki. A chicagói maffia vezére alkoholcsempészet, prostitúció szerencsejáték, fegyverkereskedelem, építőanyag-szállítás (zsarolás révén nyert el zsíros üzleteket), uzsorázás útján szerzett óriási illegális jövedelmet. Tehát még a fuvarozás kiaknázatlan lehetőségei sem kerülték el a figyelmét. Mai áron számolva évente másfél milliárd dollárnak megfelelő pénzt kellett pénzérmékkel működő mosodáiban “kifehérítenie”. Ezek nagy pénzforgalmához könnyű volt hozzákönyvelni a bűnözésből származó bevételeket. Persze Al Capone bukását nem az áruszállítás vagy pénzmosás okozta, hanem az adóbevallása és a nagyvonalú költekezése között feszülő ellentét. A Sebhelyesarcú 8 évet töltött börtönben adócsalás miatt, már csak emberi roncsként hagyhatta el a hírhedt Alcatrazt.

Nem így működik a pénzmosás!